Mára virradóra azt tákolta össze, hogy a nagynéném - meghalt egy éve már - megjelent álmomban, de nem öreg volt és magatehetetlen, mint utolsó éveiben már, hanem, mint gyerekkoromban. Bocsánat bátyám, aratok. - mondta. Erre én rohantam a testvéreihez, lélekszakadva, kiabálva. Ekkor esett össze az anyám, és én képtelen voltam telefonálni, pedig próbáltam, de nem voltam rá képes...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése