Tanuljak, de mit

2011. szeptember 11., 20:25:30 -éva-
Már két éve kellett volna a kötelező továbbképzésre mennem, de nagyon nem akaródzott.
Öreg vagyok én már bohócnak. Sajnos azt látom, hogy rengeteg sok továbbképzés vagy csak a pénzre megy, vagy pedig reklámozási lehetőségnek szánják. Az egyik ismert tankönyvkiadó cégtől pedig egyenesen sikítófrászt kapok. (Alkalmam volt bepillantani a kulisszák mögé, boaaaaaaaaaaaaa.)
Ezek után, ezek ellenére, mivel magam is a rendszer része vagyok és hű alattvaló, elszántam magam a tanulásra. Kedves barátunk, Gugli segítségével összegyűjtöttem néhány lehetőséget, cédulákra kiírtam. Aztán tologattam, rakosgattam a papírkákat az asztalon, időnként egyet-egyet a papírkosárba hullajtottam.
Végül maradt egy. És nagyon bejött!!!!!
Már voltam egyszer. Nagyon elfáradtam, hiszen majd három órát kuporogtam egy iszonyú kényelmetlen széken, és ráadásul a jegyzetelni is nehézkes volt. Az agysejtjeim meg füstöltek a túlterheléstől, mert annyira koncentráltam. Hihetetlen jó volt!
Azt meg csak zárójelben jegyzem meg, hogy kellemes meglepetésként ért: nyócvan százalékát kifizeti az iskola. Juppiiiiiiiiii, az élet szép!